2014. december 26., péntek

2014-es évem könyvekben


Mert még ugyan egy, két könyv hátravan az idei évből (Zelk Zoltán verses- mesés kötetete és Zacher újraolvasása), azért lassan itt az ideje a Várólistán túli összegzésnek is.

Számszerűen a tavalyi listának, ugye,  épp a fele lett és amennyiben befejeztem a még idénre tervezetteket, akkor sem fog jelentősen megugorni.
Nem mondom, hogy nem vagyok csalódott a drasztikus csökkenés miatt... azt sem, hogy nem fogadtam már meg, hogy jövőre szeretnék sokkal többet olvasni (különösen, ha arra gondolok, hogy mennyire aránytalanul oszlanak meg az olvasott könyveim, ha a hónapokat nézzük), de legalább jobban odafigyelni... Ez most, különböző, rajtam kívül(is)álló okok miatt így alakult és egészen szomorú se lehetek, mert az idei év úgy néz ki, hogy másról is kellett szóljon és nem feltétlenül rossz dolgokról, sőőőőőt. 

De még így is voltak benne említésre érdemes dolgok. 
Szilágyi István lett az egyértelmű kedvenc az idén, a frissen felfedezettek közül, hisz nagyon tartottam a regényétől, de néhány sor után már simán levett a lábamról, nehézkesebb nyelvezet, vagy nem épp szokványos történetszövés ide, vagy oda...

..., de sikerült Popper Pétertől is több nagyon klassz könyvet elolvasni. És akkor vannak a megunhatatlan kedvencek: Ágota Kristóf, Leiner Laura, Feldmár... néhány erélyi (Dragomán, Papp Sándor Zsigmond) szerző alkotásait is sikerült elcsípnem, köszönhetően kedves Nővéremnek, aki azért mindig nagyon jó kis dolgokkal tud meglepni...:) és a földrajzi határokon túl, nálam ugyanez a kategória volt Borbély Szilárd Nincstelenek-je is. 

Voltak a régen várt, cím, vagy borító alapján kinézett könyvek, pl. a Beszélnünk kell Kevinről, vagy Megmaradt Alice-nak, esetleg a Fehér, mint a tej, piros, mint a vér... szerencsére ők is a hamar megszerethető kategóriába kerültek.

Nagy csalódása az idei évnek...? Talán Niccoló Ammaniti regénye. Igen, tavaly ő volt a kellemes meglepetésként felfedezett újdonság. Jövőre is szeretnék tőle olvasni, talán majd akkor kiderül, hogy hova is kerül ő tulajdonképpen nálam.
Kerstin Gier sorozata sem nekem íródott, de ugyanebben a kategóriában élvezhettem Ally Carter sajnos rövidebb, de annál szórakoztatóbb sorozatát. Vagy Anna és a francia csók is ugyanez a kategória, csak kedvesebben, nekem tetszőbben.
Veszedelmes viszonyok... na igen, talán ez kerülhet még az én ettől egészen mást vártam (valami jobbat) kategóriába.

Volt több, igazából lektűrnek is nehezen nevezhető alkotás. Nagyjából épp arra voltak jók, amiért olvastam őket. Egyszerű, sok gondolkozást nem igénylő kikapcsolódásnak. Nem születtek belőlük blogbejegyzések sem, mert nem voltak azok a tipikusan sok gondolatot ébresztőek... De képmutatás lenne azt állítani, hogy nem kellenek a piacra. Elférnek és néha csak úgy elolvas az ember egyet, kettőt...

Leiner Laura a 2014-es évemet is végigkísérte. Sok SzJG volt benne. Nem egészben újraolvasva, inkább kedvenc részek rongyosra olvasása volt idén. No és persze az új könyvei. Amik, egyelőre, nálam továbbra is a kötelező kategóriába maradnak. Mert a hibáival együtt is egyszerűen szórakoztatóak.
Ugyanebben a kategóriában találtam rá Sohonyai Editre. Kedves, ifjúsági. Szerettem olvasni. Csillagainkban a hiba... na erről ugyanezt nem tudom leírni, mert szerintem az egyik legtúlhájpoltabb könyv, amit életemben olvastam. A Twájlájght körüli felhajtás semminek tűnik mellette...

Év végére pedig ismét felfedeztem a versek világát. Ez is örömmel tölt el.:)

Idén is sikerült teljesítenem a Várólistám csökkentését és jövőre is be van tervezve Várólista 2015 . Idén azt is végiggondoltam, hogy bizony bizony, rengeteg jó könyvet köszönhetek a listának. Igazi nagy klasszikusokat is, akikkel a buta sztereotípiáim miatt talán nem találkozhattam volna másképp... Jövőre is igyekeztem okosan választani és valami hihetetlen, de már a 2016-os listán töröm a fejem... :)

Az idei lista:


1.      Kovács Kovi István: Bűnös élvezet
2.      Ally Carter: Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek
3.      Kari Hotakainen: Az életkereskedő
4.      Victoria Forester: A lány, aki tud repülni
5.      Kerstin Gier: Rubinvörös
6.      Szabó Anna Eszter, Nagy Szilvia: Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel!
7.      Ally Carter: Görbüljek meg, ha igazat mondok
8.      Papp Diána: Bodza Bisztró
9.      Angel Barta: Titkos szerelmi affér Párizsban
10.  Polcz Alaine: Egész lényeddel
11.  Schäffer Erzsébet: A temesvári lány
12.  Lázár Ervin: A manógyár
13.  Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
14.  Niccoló Ammaniti: Ahogy Isten parancsolja
15.  Nagy Szilvia, Szabó Anna Eszter: Egyetemista lány támogatót keres
16.  Agota Kristof: Trilógia
17.  Stephanie Perkins: Anna és a francia csók
18.  Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
19.  Lászlóffy Aladár: Papírrepülő
20.  Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet
21.  Kerstin Gier: Zafírkék
22.  Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok
23.  Popper Péter: Praxis avagy angyalok a tű fokán
24.  Popper Péter: Lélekrágcsálók
25.  Timur Vermes: Nézd, ki van itt
26.  Békés Pál: A Félőlény
27.  Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
28.  Kerstin Gier: Halálom után felbontandó
29.  Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
30.  Anne Rice: Interjú a vámpírral
31.  Sohonyai Edit: Engem szeress
32.  Leiner Laura: Akkor szakítsunk
33.  Lisa Genova: Megmaradt Alice-nek
34.  Alessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
35.  Sohonyai Edit: Szerelemlék
36.  Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
37.  Kerstin Gier: Smaragdzöld
38.  Sohonyai Edit Le a pasikkal!
39.  Popper Péter Egy illúzió halála
40.  Popper Péter: Felnőttnek lenni…
41.  Agota Kristof Tegnap / A Szörny
42.  Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek - Erdélyi történet
43.  William Makepeace Thackeray: Hiúság vására
44.  John Green: Csillagainkban a hiba
45.  Eleanor H. Porter: Az élet játéka
46.  Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás
47.  Emma Chase: Behálózva
48.  Jennifer L. Armentrout: Obszidián
49.  Melissa P.: Minden este 100-szor, kefével
50.  Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók 1. – Ébredés
51.  Borbély Szilárd: Nincstelenek
52.  Po Bronson, Ashley Merryman: Amit rosszul tudtunk a gyerekekről
53.  Jon Ronson: A pszichopatateszt
54.  Feldmár András Most vagy soha
55.  Dragomán György: A fehér király
56.  Leiner Laura: Késtél
57.  Ágai Ágnes: Kamaszságok
58.  Julie Kenner: Forró rabság
59.  Tóth Krisztina: Vonalkód
60.  Hervay Gizella: Életfa
61.  László Noémi: Nonó
  Kívánok mindenkinek az év utolsó napjaira, akár 2015- re sok sok jó könyvet és mesés történeteket. :)

2014. december 25., csütörtök

László Noémi: Nonó




gyufásdoboznyi házikókban,
kakukkfű -takaró alatt
nem tudtak megnőtt szárnyaikról
az alvó szarvasbogarak.


Így indít Noémi: 
Először kopogtatok. Remélem sikerül pár ajtón belépni. Tudom, hogy bizonyos ember csak bizonyos embert ért meg, és bizonyos szavak csak bizonyos fülekben lelnek visszhangra. Aki a hangom meghallja, elnézi talán nekem, hogy bohócot, vándort, szerelmet játszottam jól-rosszul, és megbocsátja, hogy időnként engedtem, hogy a zene elragadjon. Szeretném, ha néhányan belemennétek a játékba, ha cinkosan kacsintani tudnátok. Legnagyobb jutalom az, ha valamelyik sorom valamikor majd meglepetésszerűen eszetekbe jut.

Nem tudom, hogy eszembe fognak- e Noémi sorai jutni... vagy talán, valamikor esetleg az az érzés, amit néhány mesés sors olvasása közben éreztem.

Különös kötet. Nagyon tetszett az ahogy megírta. A kötet első két részébe az sem zavart, hogy igazából a tényleg meseszép szavakon túl sokszor üresnek éreztem a sorokat. 

De egy idő után elmaradtak a szép sorok... és már inkább a vágy maradt meg. A vágy, azokért a képsorokért, amiket a könyv elején kaptam.

Utána pedig már tudatosan figyeltem. Nem voltak ám rosszak a további képsorok. Ha lett volna valami számomra mögöttük, akkor nagyon is vállalható a stílus, a forma. Csak hiányzik valami...

És amikor lassan lassan elengedtem a csodavárást, amikor nem azokat a sorokat, nem azokat az érzéseket vártam, amiket a könyv elején kaptam... akkor azért néhány sor erejéig nagyon élveztem...

bánom már, hogy előző életeimben 
elveszítettem az áldó, hűvös igéket. 
   Ja és levontam még egy következtetést. Annyira hiányoznak a magyar könnyűzenéből az igazán jó dalszövegíról. Na, ebben a szerepkörben Noémi szerintem nagyon nagyot alakíthatna.


Kopogtatott.
Apóka akkor varrt magának
diólevélből papucsot.
Beburkolóztunk színezüstbe,
a pipa fondorodó füstje
eltüntette az ablakot...
Anyó lábához gombolyodtam.
ės csupán elmosolyodott.
Kockás takaró volt a térdén,
azt suttogta: a mese végén
ígérem, megpillanthatod;


de nem volt már
se füst, sem ablak,
sem anyó
őszes mosolya,
csak vágytam nem tudom, hova,
és örökösen kopogtattak.