2014-es évem könyvekben

Mert még ugyan egy, két könyv hátravan az idei évből (Zelk Zoltán verses- mesés kötetete és Zacher újraolvasása), azért lassan itt az ideje a Várólistán túli összegzésnek is.

Számszerűen a tavalyi listának, ugye,  épp a fele lett és amennyiben befejeztem a még idénre tervezetteket, akkor sem fog jelentősen megugorni.
Nem mondom, hogy nem vagyok csalódott a drasztikus csökkenés miatt... azt sem, hogy nem fogadtam már meg, hogy jövőre szeretnék sokkal többet olvasni (különösen, ha arra gondolok, hogy mennyire aránytalanul oszlanak meg az olvasott könyveim, ha a hónapokat nézzük), de legalább jobban odafigyelni... Ez most, különböző, rajtam kívül(is)álló okok miatt így alakult és egészen szomorú se lehetek, mert az idei év úgy néz ki, hogy másról is kellett szóljon és nem feltétlenül rossz dolgokról, sőőőőőt. 

De még így is voltak benne említésre érdemes dolgok. 
Szilágyi István lett az egyértelmű kedvenc az idén, a frissen felfedezettek közül, hisz nagyon tartottam a regényétől, de néhány sor után már simán levett a lábamról, nehézkesebb nyelvezet, vagy nem épp szokványos történetszövés ide, vagy oda...

..., de sikerült Popper Pétertől is több nagyon klassz könyvet elolvasni. És akkor vannak a megunhatatlan kedvencek: Ágota Kristóf, Leiner Laura, Feldmár... néhány erélyi (Dragomán, Papp Sándor Zsigmond) szerző alkotásait is sikerült elcsípnem, köszönhetően kedves Nővéremnek, aki azért mindig nagyon jó kis dolgokkal tud meglepni...:) és a földrajzi határokon túl, nálam ugyanez a kategória volt Borbély Szilárd Nincstelenek-je is. 

Voltak a régen várt, cím, vagy borító alapján kinézett könyvek, pl. a Beszélnünk kell Kevinről, vagy Megmaradt Alice-nak, esetleg a Fehér, mint a tej, piros, mint a vér... szerencsére ők is a hamar megszerethető kategóriába kerültek.

Nagy csalódása az idei évnek...? Talán Niccoló Ammaniti regénye. Igen, tavaly ő volt a kellemes meglepetésként felfedezett újdonság. Jövőre is szeretnék tőle olvasni, talán majd akkor kiderül, hogy hova is kerül ő tulajdonképpen nálam.
Kerstin Gier sorozata sem nekem íródott, de ugyanebben a kategóriában élvezhettem Ally Carter sajnos rövidebb, de annál szórakoztatóbb sorozatát. Vagy Anna és a francia csók is ugyanez a kategória, csak kedvesebben, nekem tetszőbben.
Veszedelmes viszonyok... na igen, talán ez kerülhet még az én ettől egészen mást vártam (valami jobbat) kategóriába.

Volt több, igazából lektűrnek is nehezen nevezhető alkotás. Nagyjából épp arra voltak jók, amiért olvastam őket. Egyszerű, sok gondolkozást nem igénylő kikapcsolódásnak. Nem születtek belőlük blogbejegyzések sem, mert nem voltak azok a tipikusan sok gondolatot ébresztőek... De képmutatás lenne azt állítani, hogy nem kellenek a piacra. Elférnek és néha csak úgy elolvas az ember egyet, kettőt...

Leiner Laura a 2014-es évemet is végigkísérte. Sok SzJG volt benne. Nem egészben újraolvasva, inkább kedvenc részek rongyosra olvasása volt idén. No és persze az új könyvei. Amik, egyelőre, nálam továbbra is a kötelező kategóriába maradnak. Mert a hibáival együtt is egyszerűen szórakoztatóak.
Ugyanebben a kategóriában találtam rá Sohonyai Editre. Kedves, ifjúsági. Szerettem olvasni. Csillagainkban a hiba... na erről ugyanezt nem tudom leírni, mert szerintem az egyik legtúlhájpoltabb könyv, amit életemben olvastam. A Twájlájght körüli felhajtás semminek tűnik mellette...

Év végére pedig ismét felfedeztem a versek világát. Ez is örömmel tölt el.:)

Idén is sikerült teljesítenem a Várólistám csökkentését és jövőre is be van tervezve Várólista 2015 . Idén azt is végiggondoltam, hogy bizony bizony, rengeteg jó könyvet köszönhetek a listának. Igazi nagy klasszikusokat is, akikkel a buta sztereotípiáim miatt talán nem találkozhattam volna másképp... Jövőre is igyekeztem okosan választani és valami hihetetlen, de már a 2016-os listán töröm a fejem... :)

Az idei lista:

1.      Kovács Kovi István: Bűnös élvezet

2.      Ally Carter: Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek

3.      Kari Hotakainen: Az életkereskedő

4.      Victoria Forester: A lány, aki tud repülni

5.      Kerstin Gier: Rubinvörös

6.      Szabó Anna Eszter, Nagy Szilvia: Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel!

7.      Ally Carter: Görbüljek meg, ha igazat mondok

8.      Papp Diána: Bodza Bisztró

9.      Angel Barta: Titkos szerelmi affér Párizsban

10.  Polcz Alaine: Egész lényeddel

11.  Schäffer Erzsébet: A temesvári lány

12.  Lázár Ervin: A manógyár

13.  Szilágyi István: Kő hull apadó kútba

14.  Niccoló Ammaniti: Ahogy Isten parancsolja

15.  Nagy Szilvia, Szabó Anna Eszter: Egyetemista lány támogatót keres

16.  Agota Kristof: Trilógia

17.  Stephanie Perkins: Anna és a francia csók

18.  Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

19.  Lászlóffy Aladár: Papírrepülő

20.  Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet

21.  Kerstin Gier: Zafírkék

22.  Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok

23.  Popper Péter: Praxis avagy angyalok a tű fokán

24.  Popper Péter: Lélekrágcsálók

25.  Timur Vermes: Nézd, ki van itt

26.  Békés Pál: A Félőlény

27.  Thomas Harris: A bárányok hallgatnak

28.  Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

29.  Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

30.  Anne Rice: Interjú a vámpírral

31.  Sohonyai Edit: Engem szeress

32.  Leiner Laura: Akkor szakítsunk

33.  Lisa Genova: Megmaradt Alice-nek

34.  Alessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér

35.  Sohonyai Edit: Szerelemlék

36.  Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről

37.  Kerstin Gier: Smaragdzöld

38.  Sohonyai Edit Le a pasikkal!

39.  Popper Péter Egy illúzió halála

40.  Popper Péter: Felnőttnek lenni…

41.  Agota Kristof Tegnap / A Szörny

42.  Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek - Erdélyi történet

43.  William Makepeace Thackeray: Hiúság vására

44.  John Green: Csillagainkban a hiba

45.  Eleanor H. Porter: Az élet játéka

46.  Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás

47.  Emma Chase: Behálózva

48.  Jennifer L. Armentrout: Obszidián

49.  Melissa P.: Minden este 100-szor, kefével

50.  Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók 1. – Ébredés

51.  Borbély Szilárd: Nincstelenek

52.  Po Bronson, Ashley Merryman: Amit rosszul tudtunk a gyerekekről

53.  Jon Ronson: A pszichopatateszt

54.  Feldmár András Most vagy soha

55.  Dragomán György: A fehér király

56.  Leiner Laura: Késtél

57.  Ágai Ágnes: Kamaszságok

58.  Julie Kenner: Forró rabság

59.  Tóth Krisztina: Vonalkód

60.  Hervay Gizella: Életfa

61.  László Noémi: Nonó

  Kívánok mindenkinek az év utolsó napjaira, akár 2015- re sok sok jó könyvet és mesés történeteket. :)

László Noémi: Nonó

gyufásdoboznyi házikókban,

kakukkfű -takaró alatt

nem tudtak megnőtt szárnyaikról

az alvó szarvasbogarak.

Így indít Noémi: 
Először kopogtatok. Remélem sikerül pár ajtón belépni. Tudom, hogy bizonyos ember csak bizonyos embert ért meg, és bizonyos szavak csak bizonyos fülekben lelnek visszhangra. Aki a hangom meghallja, elnézi talán nekem, hogy bohócot, vándort, szerelmet játszottam jól-rosszul, és megbocsátja, hogy időnként engedtem, hogy a zene elragadjon. Szeretném, ha néhányan belemennétek a játékba, ha cinkosan kacsintani tudnátok. Legnagyobb jutalom az, ha valamelyik sorom valamikor majd meglepetésszerűen eszetekbe jut.

Nem tudom, hogy eszembe fognak- e Noémi sorai jutni... vagy talán, valamikor esetleg az az érzés, amit néhány mesés sors olvasása közben éreztem.

Különös kötet. Nagyon tetszett az ahogy megírta. A kötet első két részébe az sem zavart, hogy igazából a tényleg meseszép szavakon túl sokszor üresnek éreztem a sorokat. 

De egy idő után elmaradtak a szép sorok... és már inkább a vágy maradt meg. A vágy, azokért a képsorokért, amiket a könyv elején kaptam.

Utána pedig már tudatosan figyeltem. Nem voltak ám rosszak a további képsorok. Ha lett volna valami számomra mögöttük, akkor nagyon is vállalható a stílus, a forma. Csak hiányzik valami...

És amikor lassan lassan elengedtem a csodavárást, amikor nem azokat a sorokat, nem azokat az érzéseket vártam, amiket a könyv elején kaptam... akkor azért néhány sor erejéig nagyon élveztem...

bánom már, hogy előző életeimben 

elveszítettem az áldó, hűvös igéket. 

   Ja és levontam még egy következtetést. Annyira hiányoznak a magyar könnyűzenéből az igazán jó dalszövegíról. Na, ebben a szerepkörben Noémi szerintem nagyon nagyot alakíthatna.

Kopogtatott.

Apóka akkor varrt magának

diólevélből papucsot.

Beburkolóztunk színezüstbe,

a pipa fondorodó füstje

eltüntette az ablakot...

Anyó lábához gombolyodtam.

ės csupán elmosolyodott.

Kockás takaró volt a térdén,

azt suttogta: a mese végén

ígérem, megpillanthatod;

de nem volt már

se füst, sem ablak,

sem anyó

őszes mosolya,

csak vágytam nem tudom, hova,

és örökösen kopogtattak.

Hervay Gizella: Életfa

erdők bokrok kis lakója
lágy éneke alkonyóra
lágy éneke altasson
árva szíved megnyugtasson!


  
Mert most épp Zelk Zoltánt olvasok, H.G. mellett, és az az érzésem, hogy így év végére újra megtalálom a verseket. :) 

"Hazám hazám édes párom
hazaérünk egy fűszálon
kerek a föld végtelen
végtelen a szerelem." 

Ilyen dalszerű négysorosokból áll ez a kötet, amelyben fákról, madarakról, örömről, bánatról, hűségről és szerelemről szólnak a versek. Hervay Gizella kitűnő költő, Hajnal Gabriella a legszebben megálmodott faliszőnyegek mestere; kettőjük alkotásából kapnak a gyerekek valódi művészetet: költői élményt, festői színpompát.

Sajnos a csodálatos rajzok nélkül olvastam, de mesés volt ez így is... noha nehezen tudtam a legtöbb varázslatos négysorost gyermekversekként olvasni. Inkább a népdalok világában, a balladák világában éreztem magam.

... és igen, egész biztos, hogy még visszatérek Hervay világába,  nem is olyan soká...

fenyőrigó fenyőrigó
kell-e dió? kell-e dió?
nekem te kellesz te rigó
fenyőrigó fenyőrigó!

Várólista 2015

És akkor jöjjenek a 2015-s tervek... nem lett olyan elit és kult, mint a 2013-as, vagy a 2014-es listám. Talán mert ott már sok olyan könyvet kivégeztem, amiket épp ennek a kihívásnak a szellemiségéhez tudok kötni. No nem baj. Igyekeztem azért jövőre is egy számomra mindenképp tetszetős listát összeállítani...:)

1. Harper Lee: Wer die Nachtigall stört… - , mert ettől jobb motíváció nem is kell, hogy németül is olvasson az ember :)

2. A. J. Cronin: Réztábla a kapu alatt - , mert sokszor néztünk szembe. Annó még otthon, a polcról szemezett velem. Mindig el szerettem volna olvasni, pedig fogalmam nem volt, hogy miről is szól igazán. Fülszöveg alapján pedig különösen jöhet:)

3. Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére - , mert már idén majdnem összejött, de aztán túl testközeli volt. Azt hiszem, hogy itt az ideje legyőzni a saját démonaimat. 

4. Bartis Attila: A nyugalom - , mert ez is olyan illik féle kategória. És noha mindig kíváncsi voltam arra, hogy milyen, valahogy mégis mindig kimaradt.

5. J. R. R. Tolkien: Der kleine Hobbit - , mert néha az ember egyszerűen nagyon vágyik Tolkien világába...

6. Örkény István: Babik - , mert érdekes volt a címe... ezért került a várólistámra. És különben is, olyan rég olvastam Örkényt... 

7. Máté Angi: Az emlékfoltozók - avagy mesék a szeretetről - ,  mert kell ilyen is. És mert Máté Angit is rég olvastam...

8. Anne B. Ragde: Berlini nyárfák - , mert mindig a második kötetet akartam cím és borító alapján elolvasni..., de örökké hanyagoltam, hogy ááá, ez egy második kötet, azzal nem lehet elkezdeni. No, ha ezen túljutok, akkor akár jöhet majd a második is :) ja és norvég. Ez sem volt utolsó szempont.  

9. Németh László: Iszony - nem mondom, hogy nem gondolkoztam el, hogy tavaly után kerüljön-e fel ismét, vagy hagyjam, de valamiért mégis nagyon el szeretném olvasni. Remélem 2015 az ő éve is lesz!

10. Raana Raas: Kiszakadtak - , mert tetszett az első rész és idén sikeresen megszereztem a kötet teljes egészét :)

11. Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?- , mert tervben van a beszerzése és kellő motíváció lesz hozzá a kihívás. A cím pedig különben is magáért beszél.

12. Richard Gordon: Miből lesz az orvosdoktor? - szintén régi várólistás. Valahol picit azért mégis tartok az olvasásától, ezért inkább szépen hozzácsatoltam a listához. Így azért nagyobb lesz a motíváció:)

 Alternatív lista:  

1. Henri Charrière: Pillangó - már fogalmam nincs, hogy mivel kapcsolatban került fel a várólistámra, csak abban vagyok egész biztos, hogy nagyon érdekesnek találtam, amikor valamilyen aktuális napi témára ki lett vetítve, talán mint Pillangó effektus... :)

2. Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája - azért került a várólistára, mert jó volt a címe és tetszett a borítója. Már 2014-ben is rövidtávú tervben volt az olvasása, de időközben kimaradt.

3. Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó - mert valami rejtélyes oknál fogva nagyon keveset és nagyon ritkán olvasok Rejtőtől. Pedig amit olvastam tőla az tetszett... Szóval ideje folytatni.

4. Jostein Gaarder: A történetárus - , mert kinek ne keltené fel az érdeklődését ez a cím. Ja és hírtelen lett lecsekkolva a szerző. Igen, szintén norvég.

5. Janne Teller: Semmi - , mert fülszöveg alapján nagyon bejövősnek tűnik, miközben tele van rejtélyekkel...

6. Alberto Moravia: A római lány - , mert már ősidők óta a várólistámon szerepel. A könyv borítóját szerintem álmomból felébresztve is megismerném. Épp ideje, hogy ne csak kívülről ismerjem.

7. Rados Virág: Bipoláris - félig szakmai okokból került a várólistámra. Idén megszereztem és mégsem kezdtem neki... na majd most:)

8. Tóth Krisztina: Magas labda - , mert idén megvolt a Vonalkód és szeretnék tőle valami másra emlékezni... olyanra, mint a Pixel, vagy a Hazaviszlek... :) 

9. Zsuzsa Bánk: Der Schwimmer - , szintén megvan egy ideje... szintén mindig halogatva volt. Remélem sortkerítek rá 2015-ben. 

10. Lázár Ervin: Hapci Király - , mert már idén is nagyon akartam és mégis elmaradt. Lázár Ervinből és a mesékből pedig soha de soha nem elég... (arról nem beszélve, hogy vele kapcsolatban egyik mese követi a másikat, soha nem lehet egynél megállni :) )

11. Tari Annamária: Z generáció - , mert egyből nagyon lelkesen lenyúltam magamnak idén, ahogy közvetlen közelébe jutottam  (hisz már régen elolvasni akarós könyv volt) és közben valahogy mégis kimaradt... 

12.Stendhal: Vörös és fekete - , mert gondoltam egy nagyot és úgy döntöttem, hogy ideje bevállalni:)

És akkor majd 2015-ben is olvasásra fel! :)

Várólista 2015

  
Várólista 2015

Mert már két éve rákattantam és igen igen függőséget okoz a dolog :)

Először az ideiről 
2014:) 12 plusz 2 sikerült. Többet szerettem volna, ez most így alakult. De annak örülök, hogy sikerült másodjára is, 2013 után, teljesítenem. Lássuk, mik is voltak azok. 

1. Anne Rice: Interjú a vámpírral
Belláék után kíváncsi voltam arra, hogy a nagyok mit tartanak igazi  vámpírosnak. Nem lett kedvenc és akkor még finoman fogalmaztam. Ha nem lett volna a listán, lehet nem jutok el a végére. Így azért mégis egy sajátságos könyvélménnyel gazdagodtam.

2. Harper Lee: Ne bántástok a feketerigót
Régóta várólistás volt. Kult. Illett. És nagyon megszerettem. :) Jó választás volt. Idén már beszerezve a német változata. Remélem 2015-ben sikerül majd elolvasni.

5. Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Zseniális. A legjobb a listáról. És nem csak a listáról. Wow.

6. Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
Nem láttam a filmet. Nem rajongok kifejezetten a krimikért. De néha kell ilyen is. Szórakoztatott és érdekesnek találtam.

 7. Ally Carter: Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek
Tinikönyv. És én szeretem a tinikönyveket. Elolvastam a folytatást is:) 

8. Angel Barta: Titkos szerelmi affér Párizsban
Ez az egyetlen a listáról, amiről nem született blogbejegyzés. Nem véletlenül...

11. Niccolo Ammaniti: Ahogy Isten parancsolja
Csalódás. Mást vártam. A szerzőtől azért majd még szeretnék olvasni. 
 
12. Williem Makepeace Thackeray: Hiúság vására 
Olyan angolos. Ha igen, vagy nem között kellene értékelni, akkor inkább igen. 

Alternatív listás:

15. Agota Ktristof: Trilógia
Borzasztóan zseniális. Mindenkinek el kellene olvasni kategória.

19. Lisa Genova: Megmaradt Alice-nak
Szívbemarkoló. Reális. És nagyon nagyon szomorú.
 
20. Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
Nem véletlen volt régóta nagyon nagyon el akarom olvasni kategória. Huhh. 

21. Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok
Ez az a mű, ahol a film, igen, az új változata..., sokkal de sokkal jobb, mint a könyv. 

22. Kerston Gier: Rubinvörös
Kipipálva. A sorozat többi része is. De maradjunk annyiba, hogy nem egy felfele ívelő pálya volt a 3 kötet...
 
23. Alessandro D Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér:
Sokkal de sokkal aranyosabb törénet, mint a Csillagainkban a hiba, csak kevésbé túlhájpolt.


És akkor jöjjenek, amiket nem sikerül:
3. Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
9. Szeifer Natália: Láz
10. Charles Dickens: Szép remények 
... ők az eredeti listáról voltak a kimaradók, elsősorban azért, mert sajnos nem sikerült beszereznem őket. Ugyanezért maradtak ki az alternatív listáról:
13. Richard Russo: Sóhajok hídja  
18. Sylvia Plath: Az üvegbura 
24. Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek 
... 
és akkor nézzük mik maradtak még ki?
4. Németh László: Iszony - nem tudom miért. Talán tartottam tőle. Valószínű rajta lesz a jövő évi listán.
14. Stephenie Meyer: A burok - nekikezdtem. Nem jutottam túl szerintem azon a részen, ami kellett volna ahhoz, hogy letehetetlenné váljon. Egyelőre szüneteltetem, de hosszútávon azért majd valamikor el szeretném olvasni.
16. Henryk Sienkiewicz Quo vadis?, 17. Jaroslav Hasek: Svejk - szintén szünetelni fognak. 2013-ban is felkerültek, idén is. Egyelőre nem jött össze. Talán később, vagy csak egyszerűen valamikor lista nélkül. 

Folyt. köv. 

Tóth Krisztina: Vonalkód

   

Volt egy szerelmem, egy nyolcadikos, aki rendszeresen megvárt az iskola előtt, de nem ülhettem fel a Simpsonjára. Féltem az apámtól, nem is mertem, úgyhogy a busz mellett jött mindig motorral, én meg néztem ki az ablakon és szívet rajzoltam az üvegre.

Nagyon rég várólistás ez a könyv. 

Tóth Krisztinával először a Hazaviszlek, jó? majd a Pixel olvasásakor találkoztam. Mindkét előző könyvét nagyon nagyon szerettem.

És akkor jött a várva várt Vonalkód... Márciustól olvastam. Igen, decemberig. Mert valami hihetetlenül szenvedősre sikeredett. Nem a legtöbbször zord és komor történetek miatt, hiszen a másik két kötet olvasása alatt sem tör ki hangos nevetésben az ember... legtöbbször taszítottak a helyek, taszítottak a szereplők. Sokszor túl voltak írva, túl voltak manírozva. Pedig nem volt ez a retró hangulat rossz elképzelés. És éreztem én, hogy mit szeretett volna átadni. De az valahol elveszett. Anélkül pedig maradt a szenvedős stílus. 

Pedig másképp indult.

Ha fölfeslik is, valahol azért mégiscsak törvények szövedéke a világ, olykor átláthatatlan, vagy a hajnali derengésben pókfonálként felcsillanó összefüggések hálója: a szálak vége az idő más-más zugába kötve.
Ezekbe a zugokba pillanthatunk bele Tóth Krisztina novelláin keresztül. Kohósalak és melegpadló, hangyatérkép és hokikori, sörösdobozok a szekrénysoron. Kádár-kor és jelenkor. Mindnyájunk gyerekkora, kamaszkora, felnőttkora. Az ott rejtőző tárgyak és  érzések szorongáshálója rajzolódik ki a Vonalkód lapjain – ez segít bennünket emlékezni és megérteni a hátrahagyott időt, megtapasztalni a változásban a változatlanságot.
Tóth Krisztina, akit eddig költőként tisztelhettünk, a Vonalkóddal mutatkozik be prózaíróként. Történetei a legjobb novellisták közé emelik.

Ezen fülszöveg alapján én azt hittem, hogy szeretős könyv lesz. Nem lett az. Még úgy igazán, és nagyon nagyon, a gyermekkori történetek se, pedig azokat tartom a könyv legerősebb részeinek.

Egyszer olvastam egy egymondatos értékelést róla, ami azóta se ment ki a fejemből:  borzasztótan nehéz úgy élni, hogy nem tudsz felejteni.

... és letéve a kötetet azért megvigasztalódtam. Nem, nem azért, mert túl lettem rajta... egyszerűen elkönyveltem szükséges velejárónak azon az úton, ami T. Krisztinának kellett ahhoz, hogy a másik két kötetig eljusson... :)

A te tudod után általában következett egy de is, de már a te tudodba is számtalan fenyegető és zsaroló árnyalatot tudott keverni, melyek arányát ezen nevelkedett fülem képes volt azonnal elemezni, kihallva belőle a lapos nemtetszést vagy kifejezett rosszallást.