Kerstin Gier: Lügen, die von Herzen kommen

 Valami meseszép ez a borító (ez után pedig különösen)  ..., de szerintem bizton állíthatom, akár már januárban, hogy ez a borító év végén az olvasottak kategóriában a legszebb borítók között is minimum dobogós helyet fog elfoglalni. Ha valami igazán nagyon szépet szeretnék magamnak dizájnilag, akkor egész biztos nyugodt szívvel bíznám a tervezőjére.
 
Tavaly már elkezdtem olvasni. Szépen abbamaradt. Nem véletlenül. Hogy a könyv hibája, az enyém, vagy úgy alakult akkor épp, hogy abbamaradt..., igazából fedje a feledés jótékony homálya.

Kerstinnek  nem én vagyok a leglelkesebb fanja, az egész biztos. Épp a tömény ellenszenvem miatt, amit a Smaragdok iránt éreztem, gondoltam úgy, hogy meg kell jobban ismerjem ahhoz, hogy hitelesebb negatív véleményem lehessen róla. :) Ez ugye a Halálom után felbontadnó regényekor elmaradt. Nem azért mert az olyan szenzációs lett volna, de ötletes volt, felül lehetett emelkedni a gyengeségein és egy egyszerolvasós, strandra épp megfelel kategóriába a jobbak közé dobozolni.
 
És akkor ezen előzmények után nekikezdtem, másodjára ugyan, de nekikezdtem. Németül olvastam, elsősorban rutinszerzési szándékkal. Bárkinek ajánlom, aki olvasás formájában szeretené gyakrolni a nyelvet és minimum közepes nyelvtudása van. Gyorsan lehet vele haladni, mert olvastatja magát és szerintem könnyű nyelvezet.

Hol is kezdjem?

Az érem egyik oldala: Ez nagyon egyszerű volt. Ismét nagyon érdekeset, nagyon különlegeset akart írni. Nem tudom, hogy ezek saját ötletek és rosszul dolgozza ki őket (A Halálom után felbontadóból és a Smaragdokból is többet ki lehetett volna érzésem szerint hozni...), vagy valahonnan kapja és csak folyamatosan elrontja. A végére hagyott csel azért az első pillanattól várható volt. A kissebiket olvasás közben nem gondoltam át, de ahhoz se kellett volna telefonos segítséget kérni, hogy rájöjjön az ember...  Mert igazából ez is jó sztori lett volna, de az ahogy az valamiért nem nekem szólt. Ám hatalmas az írónő rajongótábora, ezért az is elképzelhető, hogy ő mindent jól csinál, csak egyszerűen nem vagyunk kompatibilisak. Egyelőre mindenképp hanyagolni fogom Kerstint és majd meglátjuk, hogy majd még összefutunk - e a jövőben...

Az érem másik oldala: Ugyanennyi erővel azt is írhattam volna a könyvről, hogy humoros, habos-babas, strandpapucsos, napernyős időszakra tökéletes..., de akár könnyed hétvégi kikapcsolódásnak is. Mert ötletes, mert vannak benne jó cselek. Mert a fordulatokat akkor is okosan tálalja, ha mondjuk jobban kidolgozva mégütősebb lehetne... . 

Vegyes érzésekkel maradtam. Nem bántam meg hogy elolvastam, egyáltalán. Lehet, hogy két nap múlva teljesne pozitív értékelést kapna tőlem. Az is lehet, hogy 2,3 hónap múlva, ha szembe futok az újságárusnál, vagy könyvesboltban Kerstin egy új, hasonlóan meseszép borítójú könyvével, akkor azt sem fogom tudni otthagyni és velem fog jönni. :)