Zelk Zoltán: Alszik a szél

Gyermekversek és mesék

…hiszen azért mese, hogy minden szava igaz legyen.

A három nyúl volt az első vers a kötetben. Hát kellhet ennél bárkinek is több? :) Varázslatos ahogy a szavakkal, szóképekkel játszik Zelk Zoltán. Valósággal simogatnak a kedves sorok.

A legeleslegkedvesebb nálam természetesen az Este jó, este jó volt a kötetből.

ESTE JÓ, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya foz,
együtt lenni jó.
Ég a tuz, a fazék,
víznótát fütyül,
bogárkarika forog
a lámpa körül.
A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.
Lassú tánc, lassú tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyu vagyok…
Ki emel, ki emel,
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet…
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én. 

Ez szerves része volt a gyermekkoromnak. 
És nem lehet nem szeretni a verseit. Nem csak az ismertebbeket faltam. A kevésbé ismertek is mesések, kedvesek. Zseniálisak.
 
És utána közvetlenül jöttek a mesék. Különösek voltak. Annyi fantázia van bennük, annyi kreatív ötlet... csak győzze az ember az eseményeket követni. Tele  mesésebbnél mesésebb jelenetekkel, rengeteg jósággal és mosollyal.
Azért nem volt mindig egyszerű ezer százalékkal követni, ezért voltak a mesék közben nálam kissebb-nagyobb szünetek is... nem akartam csak úgy átfutni a sorokat, mert azért kár lett volna, bármelyik apró kis pillanatról lemaradni..., de egyhuzamban olvasni nekem a lehetetlen kategóriába tartozott. 

Mindent egybevetve Zelk Zoltánnal szeretnék még, akár már idén, találkozni. És bizony bizony, le fogom vadászni a KeresztTörpémnek A három nyúl keményfedeles mesekönyv kiadását :) 
 
Mert minden embernek van egy jóságos álomtündére, millió és millió álomtündér röpköd az éjszakában. Mindegyiknek van egy kis tarisznyája, ami telis-tele van gyönyörű szép álmokkal. S az álom tündére hol ezt, hol azt az álmot veszi elő a tarisznyájából, és ráköti az alvó ember szemére.