2013. szeptember 27., péntek

Irvine Welsh: Trainspotting

Válassz minket! Válaszd az életet! Válaszd a jelzáloghitelt; válaszd a mosógépet; válaszd az autót; válaszd a fotelt, ahonnan kényelmesen nézheted azokat az agyelszívó, lélekölő vetélkedőket, miközben szemét kaját tömhetsz a pofádba. Válaszd azt, hogy elevenen elrothadsz, hogy öregségedre magad alá pisálsz és szarsz egy otthonban, hogy csak egy kurva nagy szégyellnivaló terhet jelentesz azoknak az önző, elbaszott kölyköknek, akiket a világra hoztál. Válaszd az életet!
Vagy válaszd a drogokat! A könyv alapján nincs más lehetőség...

Igénytelenség. Kilátástalanság. Szánalmasság. (, hogy ezt jelenti a kábítószer? Vagy a könyv?...)
Értem én, hogy mi köré akarta a szerző a kerettörténetet, csak számomra a felszín taszító, a taszító felszín alatt levő rész pedig távoli és hiteltelen.

Skócia és Edinburgh viszont megérdemel egy képet, mert mindkettő csodálatos lehet.  És a könyv történetétől sokkal érdekesebb, értékesebb történeteket rejthetnek, ebben egész biztos vagyok.
 
Nem, nem lesz az a sokszorolvasós könyv.
Egyedül ami a javára írható, hogy hitelesen mutatja be a drogokkal járó létet (életformának azért erősen túlzás lenne nevezni...).


Néha tényleg elhiszem, hogy ez a hülye még mindig azt képzeli, a merevedés csak arra jó, hogy áthugyozz egy fal fölött.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése